Mikor Csíkbul kiindutam
jelzet: KÉD-022
Színëm nem vót, úgy búsultam.
s Ë lábam megporosodott,
Üdőm nem vót, hogy megpallyam.
Idegën fődre siétëttem,
Met hazámba nem élhettem.
Idegën főd, idegën főd,
Mind megëtted ë lelkëmët.
Mind megëtted ë lelkëmët,
Láncra verted ë szüvemët.
Láncra verted ë szüvemët,
Elhirvasztottad színyëmët.
Hazám, hazám, édës hazám,
Bárcsak határidat látnám.
Látom füstjit, de csak elig,
Hogy ëz égën lengedëzik.
Én Istenem, adj ëgy napot,
Szabadítsd el ë bánatot,
Hogy éljek én bánat nélkül,
Sok keserűségëk nélkül.